Idősödő munkaerőpiac, idősödő nyugati társadalmak. Hogy készülhet erre fel egy vállalat a mai őrületes tempójú versenyfutásban? Milyen megoldások lehetségesek? Megpróbáljuk összefoglalni, bár nagyon komplex téma. Vendégírónk Workers tollából
MUNKAVÉGZÉS VS. IDŐSÖDÉS?
Az idősödés fokozatosan zajlik születésünktől kezdve, minden életszakaszban jelen van. Magába foglalja a fejlődés pozitív és a hanyatlás negatív szakaszait is. A folyamat előrehaladása és ennek következtében a biológiai életkor egyénenként változó,az idősebbeknem alkotnak homogén csoportot; az azonos életkorúak között jelentős eltérések lehetnek. Mégis a különböző biológiai és pszichológiai vizsgálatok eredményei alapján a szellemi teljesítőképesség csúcsát átlagosan 20-30 év között érjük el, az öregedés folyamata pedig már 35-40 éves korban elkezdődik.Az azonos életkorú csoportok egészségi állapotában jelentős eltéréseket találunk, ezért a munkaképesség jellemzésére a „funkcionális kor” mutatót javasolt alkalmazni.
Az idősödés dinamikus változási folyamat, amit a genetikai háttér, személyiség, társadalmi körülmények, életmód, munkával összefüggő hatások, de az adott történelmi kontextus is befolyásol. Biológiai, szociális és pszichés faktorok jellemzik. Jelen írásunkban azokra a fizikális, szellemi, motoros képességeket érintő változásokra fókuszálunk, melyek a munkavégzést befolyásolják. Melyek ezek, és milyen módon érintik a munkateljesítményt?
1. Mozgásszervi változások – Csak óvatosan a nehéz fizikai munkával
Az izomerő, mozgékonyság, terhelhetőség csökken.Ami főként fizikai munkavégzés során igényel odafigyelést. A legszembetűnőbbek azok a fizikai és az érzékeléssel kapcsolatos funkcionális képességekben bekövetkezett változások, melyek főként a nehéz fizikai munkavégzés során szükségesek. Ezeknél a tevékenységeknél sokkal körültekintőbben kell eljárni a funkcionális kormegítélésekor. A mozgásszervet érintően általában gyakoriak a degeneratív elváltozások, reumatológiai kórképek is, így az ízületi panaszok, különböző végtag fájdalmak, hát, derék fájdalmak. Ezáltal az egyoldalú megterhelés erőteljesebb tüneteket produkál az idősebb szervezetben. Romlik az egyensúlyozás képessége, a mozgáskoordináció, ami pl. magaslati munkavégzésnél jelenthet problémát.
(kép)
2. Belgyógyászat – Mozgással és megfelelő táplálkozással a munkaképesség megtartásáért
A 40-es éveinktől kezdve fokozatosan lassul a szervezet anyagcseréje. Rosszabb lesz az emésztés, felszívódás hatékonysága, romlik a tápanyagok hasznosulása, aminek negatív hatását tovább erősíti a fizikai aktivitás csökkenése is. A megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagbevitel nem csak az elhízás megelőzése miatt kell odafigyelni, hanem azért is mert a vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek, különböző antioxidánsok megfelelő mértékű bevitele segít megőrizni az egészséget, teljesítő képességet, segíthet lassítani az öregedés folyamatát.
Mindezek mellet az emésztőrendszert érintő változások hatással vannak az olyan mindennapi szokásokra is, mint az ürítés, napi ritmus, és sokszor speciális étkezést igényelnek, nem is beszélve a megfelelő folyadékbevitelről, melyekre a munkáltatónak a munkahelyi étkezés biztosításakor, illetve a munkaközi szünetek beállításakor érdemes odafigyelni.
Nem tehetjük meg, hogy legalább pár mondat erejéig ne szóljunk a szív és érrendszert érintő változásokról, melyek az életkor előrehaladtával bekövetkeznek. Az erek rugalmasságának csökkenésétől kezdve az érelmeszesedésen, trombózis veszélyen, magas vérnyomáson és más kialakuló kórképeken keresztül nagymértékben befolyásolják a mindennapi közérzetet, teljesítőképességet. A kialakult egészségi állapot negatívan befolyásolja azt a fajta rugalmasságot, amit a változásokra történő reagálás képessége feltézelez. A témakör azért is különösen fontos mert a megfelelő életmód segítségével életünk évekkel is meghosszabbodhat.
3. Rugalmasság – Biztonság a lelki egészségért
Talán a változásokra való érzékenységnek köszönhető, hogy az életkor növekedésével csökken a rugalmasság, a változtatásokra való hajlandóság.
Idősebb munkatársaink érzékenyebben reagálnak a környezeti stresszhatásokra is, mint pl. a munkakörnyezet, munkakörülmények változása, szélsőséges körülmények, egyenlőtlen vagy túlterhelés, szervezeti instabilitások, hirtelen változások, feszültség, konfliktusok vagy épp az időjárás változékonysága. Mindezek felerősíthetik meglévő betegségeiket és figyelembe kell venni a lassab regenerációs folyamatokatis. Egy- egy megterhelőbb időszakot követően, kiváltképp 50 éves kor felett több időre van szükségük, hogy kipihenjék a munkát és ezt nem könnyítik meg az ebben az életkorban egyre gyakoribb alvászavarok sem.
(kép)
4. Tanulás – Előnyben a tapasztalati út
„A kognitív képességek tekintetében elmondhatjuk, hogy a „folyékony” intelligencia (vagyis azok a képességek, amelyek nem tapasztalaton és tanuláson alapulnak) csökkenő tendenciát mutat idősebb korban. Emiatt csökken az összetett információk feldolgozásának és a komplex problémák megoldásának képessége. Azonban a szellemi működés és tanulás korlátai általában 65 éves kor felett válnak észrevehetővé és gyakran nagyon kevéssé befolyásolják a munkavégzést.” Forrás: OSHWIKI
5. Van, amiben egyre jobbak vagyunk! – Higgadt, megfontolt döntésképesség előnye
Nem minden szellemi képesség csökken, ahogy idősödünk. A tapasztalat, a „kikristályosodott” intelligencia (bölcsesség), társadalmi és megküzdési képességek, stratégiai gondolkodás, holisztikus érzékelés és a mérlegelési képesség fejlődik a korral, vagy csak idősebb korban jelentkezik.
Az idősebb dolgozók szélesebb körű munkatapasztalata és szakértelme szinténellensúlyozza a fentiveszteségeket.Nagyobb élettapasztalatuknak köszönhetően türelmesebbek, bölcsebbek jobban képesek az emberekkel bánni és pl. az ügyfélszolgálati képességeik is sokszor jobbak, mint a fiataloké,illetve a minőségtudatosságuk is sokkal nagyobb.
Ezenfelül általában higgadtabbak, magabiztosabbak és ritkábban hibáznak. Bár legtöbbször valóban lassabbnak tűnnek, mint fiatalabb kollégáik, máskor gyakorlatiasságukra, tapasztalataikra alapozva képesek gyorsan is döntéseket hozni olyan helyzetekben, melyekben a fiatalok bizonytalankodnak.
Ami még fontosabb:az idősebb korosztály munkához való hozzáállása és lojalitása lényegesen magasabb, mint a fiatalabbaké, nehezebben váltanak és számukra sokkal fontosabbak az anyagiakon túlmutató körülmények, mint pl. a megbecsülés, biztonság, pozitív munkahelyi légkör. Nem hagyják csak úgy ott a jól bevált munkahelyet a bizonytalanért.
VÁLLALATI MEGOLDÁSOK
Mit tehet a munkahely azért, hogy értékes munkavállalói teljesítményüket, munkaképességüket megőrizzék? Hogyan segítheti őket abban, hogy továbbra is megtalálják helyüket a munka világában, a 21. században, hozzájárulva munkahelyük sikerességéhez?
1. Funkcionális életkor-korérzékeny kockázatértékelés
Mint azt már említettük a korral járó funkcionális képességcsökkenést az egészségi állapot változását befolyásolja számtalan tényező pl. az életmód, a táplálkozás, az edzettség, a betegségre való genetikus hajlamok, az iskolázottsági fok, a munka és az általános környezet különbségei, ezért az idősebb munkavállalók nem alkotnak homogén csoportot.
A kockázatértékelés során mindezek figyelembevételével kell a lehetséges funkcionális képességcsökkenést megállapítani, majd a munkavégzést, körülményeket annak megfelelően kell alakítani.
Az idősebb munkavállalókat veszélyeztető legfőbb hatások az erős fizikai munkaterhelés, váltott műszakban végzett munka, túl meleg, hideg vagy zajos munkakörnyezet.
Leginkább azoknál a munkaköröknél kell különös figyelemmel eljárni melyeket nehéz fizikai és szellemi terhelés, kézi munka, illetve a szokásostól eltérő munkaidő jellemez.
2. Munkahelyi egészségfejlesztés
A funkcionális képességek hanyatlása egészséges életmóddal, például rendszeres testmozgással és egészséges étkezéssel késleltethető és csökkenthető.A munkahely fontos szerepet játszik abban, hogy egészséges életmódra és a fizikai hanyatlást megelőző tevékenységekre ösztönözze a munkavállalókat,segítse a munkaképesség megőrzését.Bár az időskori egészséget a fiatalabb kori egészségmagatartás jelentősen befolyásolja, az egészséges életmódra való törekvést bármilyen életkorban el lehet kezdeni.A munkahelyi egészségfejlesztés segítségével minden ehhez szükséges téma feldolgozható, nagyon sok probléma a keletkezés helyén orvosolható, kezelhető.
A munkaképtelenség megelőzése, a rehabilitáció és a munkába való visszatérés kiemelt fontossággal bír, melyet a munkavédelem, munkahelyi egészségfejlesztés, foglalkozás egészségügyi szolgálat szoros összhangja, megfelelő együttműködése támogathat.
(kép)
3. Egészségvédelmi eljárások
Amegfelelő egészségvédelmi és biztonsági eljárások, az életkor-specifikus foglalkoztatás nagymértékben támogatják azt, hogy munkatársaink tovább megőrizzék munkaképességüket.
A feltérképezésbe és az eljárások kidolgozásába mindenképpen be kell vonni az érintett munkavállalói réteget és egyéb érdekelt csoportokat. A közösen kidolgozott programok beválási valószínűsége sokkal magasabb.
Egészségvédelmi eljárások pl.:
· A munka/munkakörök átalakítása és rotációs munkaszervezés.
· Gyakoribb rövid szünetek beillesztése a munkarendbe.
· Váltott műszakos munka hatékonyabb megszervezése.
· Kevesebb heti munkaidő, kevesebb éjszakai műszak, műszakok között hosszabb szünetek.
· Több szabadnap a regeneráció támogatására.
· Megfelelő munkakörnyezet pl. hőmérséklet, szellőzés, megvilágítás- és zajszint biztosítása.
· Megfelelő, ergonomikus kialakítású eszközök alkalmazása.
· Folyadékfogyasztás biztosítása.
· Egészséges munkahelyi étkezés biztosítása.
· Részmunkaidő, kötetlen munkarend, távmunka lehetőségének biztosítása.
· A vezetők és a fiatalabb kollégák oktatása az életkor-kezelési technikákra.
4. Fókuszáljunk az erősségekre!
Mentoring: Az idősebb alkalmazottak tapasztalata, szaktudása olyan kompetencia a vállalat számára, amit nem veszíthet el. A tudásátadás a jövő szempontjából is elengedhetetlen.
Idősebb munkavállalóink remekül megtalálhatják helyüket a mentori szerepekben, tréningek, oktatások tartásában, ami a vállalatoknál egyre szélesebb korkülönbségek egyensúlyozására, a generációk közelítésére is alkalmas.
Oktatás, felkészítés: A szaktudás mellett az úgynevezett soft információk átadása területén is kiemelkedhetnek. Átfogó szervezeti rálátásuk, a vállalati kultúra, kommunikációs szokások mélyreható ismerete, az évtizedek alatt kialakított kapcsolati tőkéjük teszi őket alkalmassá arra, hogy támogassák a fiatal kollégák integrációját, vagy a vezetőket a különböző szervezetfejlesztési folyamatokban.
5. Korosztály mix
Javasolt vegyes életkorú munkacsoportokban gondolkozni, ami nem csak a tudásátadást támogatja mindkét korcsoport számára, de lehetőséget biztosít a vállalat számára, hogy a különböző életkor-specifikus készségeket és képességeket minél jobban kiaknázza.
Ezen felül energikus hozzáállásuk, lelkesedésük miatt is érdemes fiatalokat beosztani az idősebbek mellé a csapatba. Jelenlétük inspirálóan hathat, növelheti az idősebbek motivációját. A különböző nézőpontok szinergiába rendezése során, ha szükséges a kreativitás is nagyobb teret kaphat és valóban teljeskörű megoldásai születhetnek egy-egy problémakörnek. Érdemes tehát energiát fektetni a generációs együttműködés kialakításába is.
(kép)
6. Képzések – élethosszig tartó tanulás
A változások ellenére az idegrendszer még öregkorban is képes új összeköttetések kiépítésére, mely a tanulás alapja. Ennek a folyamatnak a trenírozása lassítja az időskori szellemi kapacitás csökkenését. Ezért is fontos, hogy már a negyvenes éveinkben is figyeljünk készségeink, tudásunk folyamatos fejlesztésre.
Munkáltatóként éppen ezért is tehetünk sokat korosodó munkavállalóinkért, ha rendszeres továbbképzéseket akár formális képzéseket is biztosítunk számukra.A fentieken kívül segítjük a kiégés és az ismeretek elévülésének megelőzését is, valamint támogatjuk a szaktudás aktualitásának (pl. folyamatos digitális oktatás), munkavállalóink foglalkoztathatóságának megőrzését ezzel sokat tehetünk a munkateljesítmény és termelékenység megfelelő szinten tartásáért.
7. Egészséges kihívás lendületben tart
Idősebb kollégáinkra is jellemző, hogy a felelősségteljes, értelmes munkát fontos szempontnak tartják.Ám esetükben gyakrabban előfordul, hogy munkájuk bővelkedik rutin feladatokban, megújulást kevéssé igényel, pedig az egészséges kihívás alapja lehet a motiváció fenntartásának.
Körültekintően kell azonban eljárni mert a túlterhelés könnyebben vezet munkából való kiéséshez, mint fiatalabb munkavállalók esetén.
8. Támogató attitűd
Az idősödő munkavállalók motivációját nem csak az egészségi állapot és az anyagi ösztönzés erősíti. Még fontosabb, hogy lássák azt, számít rájuk a munkahelyük a vezetőjük, érezzék azt, hogy értékes emberek. Ez a pozitív hozzáállás a vezetők részéről erősíti azt a jellemzőjüket, hogy számukra még nagyobb értékkel bír az életben maga a munkavégzés is, lényegesen különbözik a munkához való hozzáállásuk a fiatalokétól. Pozitív hozzáállással lojális, motivált, tapasztalt, magas szaktudással rendelkező munkaerőt nyer a vállalat.
KONKLÚZIÓ
Az idősödő generációval is, legalább annyit kellene foglalkozni, mint a fiatalokkal, annak érdekében, hogy számukra is kedvező és optimális vállalati környezetet biztosítsunk, segítve őket teljesítményük, munkaképességük megőrzésében.
Amit nyerhetünk: stabil, lojális, szakképzett munkaerő, a termelékenység megtartása, vállalati image javítása. Közvetett hatásként pedig a generációs különbségekből fakadó nehézségek is csökkennek, javul a fiatalabb generáció egészségmagatartása is, amivel már most megalapozzuk munkaképességük hosszútávú megőrzését.
Van megoldás. Több figyelmet és együttműködést igényel, de megéri. Így mindenki nyer!
(kép)
Források:
