Azt gondolhatnánk, hogy bármilyen formában kapott extra jövedelem boldogabbá és elégedettebbé teszi a munkavállalókat. De ez tényleg így van? Csak az számít, hogy mekkora a jövedelem vagy más összetevők is szerepet játszanak a munkahelyi elégedettségben? Okozhat boldogságot a pénzjutalom, a jutalék, a magasabb fizetés? Hozzájárulhat ahhoz, hogy boldogabb lehessen az életünk? A kutatások tanulsága szerint nem igazán, DE elégedettségünket táplálja, hozzájárul jól-létünk növekedéséhez!
A másik fontos kérdés, hogy miért is adjuk? Annak érdekében, hogy egy adott pillanatban elégedetté tegyük a dolgozót, megköszönjük erőfeszítéseit, anyagilag megkönnyítsük az évvéget vagy egy-egy időszakát? Vagy hosszútávú elégedettségét, jól-létét szeretnénk támogatni? Vagy motiválni szeretnénk a további sikerek elérésére? Az utóbbi esetben már nem biztos, hogy a pénz értelmet vagy motivációs erőt ad a munkavállalóknak. Összefoglaltuk a kutatások végső következtetéseit!
Először is kezdjük azzal, hogy válasszuk szét a boldogság érzését, mint érzelmet gondolatainktól, azaz az elégedettségtől. Céljaink elérése után elégedetten tekintünk vissza munkánkra és annak eredményére; a teljes folyamat elégedettséggel tölt el minket, jól-létünket táplálja. Lehetünk elégedettek az életünkkel, de ebből még nem tudjuk meg mennyire boldogan éltük azt meg pillanatról pillanatot. Ha megkérdezik az embereket mi teszi őket boldoggá, eléggé sokszínű válaszokat kapunk.
Mi is mégis a boldogság? „Martin Seligman amerikai pszichológus megalkotta a „PERMA” betűszót, amely szerinte a boldogság alkotóelemeit reprezentálja: vagyis az emberek akkor boldogok, amikor jelen van a pleasure (élvezetek, mint egy finom étel, forró fürdő stb.), engagement (vagy flow-élmény, az elmélyülés egy élvezetes vagy kielégítő tevékenységben), relationships (szociális kapcsolatok, amelyek a boldogság egyik legmegbízhatóbb fokmérői), meaning (of life, vagyis az élet értelme, valamilyen felsőbb cél vagy küldetés) és végül accomplishments (eredmények, vagyis valami kézzelfogható siker)”.
Összefoglaló a kutatások eredményeiből
Boldogság: a kutatások tanulsága szerint boldogságot nem lehet pénzen venni. Boldogságérzetünket nem befolyásolja a bevétel növekedés, vagy a jutalom. Ám a pénzbeli veszteségek, bevétel csökkenés már tud boldogtalanságot okozni, érzelmi életünkre is komoly negatív befolyással lehet.
Elégedettség, jól-lét: az egyszeri jutalom, bevétel növekedés képes elégedettséggel eltölteni, és a hosszú távú, akár kisebb mértékű FOLYAMATOS bevétel növekedés is hozzá járulhat elégedettségünk, jól-létünk növekedéséhez. A teljesítményhez kötött bérezés rövid távon elégedettséget okozhat, hosszú távon azonban az elégedettség mértéke csökken. A versenytársaknál magasabb alapbér viszont pozitívan korrelált a teljesítménnyel, magasabb megbecsültség érzetet keltett a kutatásban részt vett alanyokban. A bevétel kiesés, csökkenés az elégedettséget, jól-létet is negatívan befolyásolta, csakúgy mint az alacsony alapbér. És itt érdemes megemlíteni Herzberg kutatásait, ami szerint a megfelelő bérezés, fizetés alapvető higiéniai eszköz, aminek hiányában nem alakulhat ki elégedettség, és megfelelő motiváció sem.
Motiváció: a kutatások óvva intenek a külső ösztönzők (pénzjutalom, teljesítményhez kötött bérezés) stb. használatától. Vizsgálatok hosszú sora mutat rá arra a tényre, hogy a kreatív munkát a tudásalapú vállalatoknál negatívan befolyásolja a pénzbeli ösztönzés. Minél nagyobb volt a pénzbeli juttatás mértéke a kísérleti alanyoknál, annál rosszabb teljesítménymutatót értek el a bevont személyek. A külső ösztönzők csak egy esetben voltak hatásosak, mégpedig akkor amikor monoton, rutinfeladatokat kellett elvégezni, amit külső ösztönző nélkül nem igazán végeztek volna el. A külső ösztönző függőségi viszonyt hoz létre, a munkát csak és akkor végzik el, ha jutalom, fizetés jár érte. Megvan továbbá az a hátránya is, hogy csak rövid távon ösztönöz, majd újabb és újabb emelkedésre van szükség lelkesedés fenntartásához, miközben tönkre teszi az egyén munkához fűződő természetes kapcsolatát, a belső motivációs késztetéseket kiiktatja.
Akkor miért is végezzük a munkát? Mi motiválja a munkavállalókat a munkájuk elvégzésére?
Hozzuk közelebb egymáshoz a tudományos ismereteket a vállalati gyakorlatokhoz.
Dan Ariely, az MIT kutatója szerint a következő tényezők emelik a motivációt leginkább a mai tudásalapú gazdaságban:
- jelentőségteljes munka– a munkavállalót érdekli, amit csinál és pozitív visszajelzést kap a teljesítményéről, eredményéről
- alkotás öröme – képességeink tárházának felhasználása; csak egy egyszerű, vagy összetettebb munkafeladatot kap, egy teljes munkaciklust (egyedül vagy csapatban) átlát a dolgozó, érti és látja alkotói munkájának gyümölcsét
- kihívás – a munkába energiát, ötletet, időt öl, leküzdendő feladatot kap, nehézségeket is megtapasztal
- büszkeség – sajátjának tudja érezni a munkát, a produktumot, látja a munka végét, eredményét
- fizetés, megélhetés.
(kép)
Korunk egyik vezető üzleti gondolkozója Daniel H. Pink szerint a jelenkor új üzleti gyakorlatának három belső motivációs alkotóelem köré kell, hogy épüljön:
- az önállóság biztosítása a munkában,
- szakmai igényesség, a kiválóságra törekvés lehetőségének megadása
- céltudatosság, önös célokon túlmutató jelentőségteljes cél megtalálása a munkában.
Bővebben: TED Talk, Könyv: Motiávió 3.0.
Gondolkozzunk el a vállalat tevékenysége, a benne megtalálható munkafeladat típusok és a fent említett külső vs. belső ösztönzők összefüggésein. Nézzük meg, hogy vannak e még olyan feladatok, amiket külső ösztönzőkkel szükséges elvégeztetni (gondoljuk végig a következményeket is), illetve tárjuk fel, hogy mely feladatok azok, amiket jelen gyakorlatunkban gátol a pénzbeli ösztönzés. Változtassunk motiválási gyakorlatunkon a tudományos ismeretek mentén, számoljuk fel a tévhiteket.
Mi a célunk? Minden módszernek megvan a maga szerepe: jutalmazni vagy értelmet adni a munkának? További sikerekre, eredményekre motiválni dolgozóinkat? Az emberi psziché és mentális folyamatok ismerete és figyelembe vétele szükséges a legjobb megoldások meghozatalához, hogy terveink célt érjenek.
Források:
