Érezte már munka közben, hogy fáj a feje, kimerült és még a látása is homályos? Valószínűleg igen, mert a felmérések szerint a számítógép előtt dolgozók min. 50, de akár 90%-ais tapasztalhatja magán a Computer Vision Syndrome valamelyik tünetét. Vajon mit okoz a digitális látás? Van megoldás a panaszok csökkentésére?
Mi is az a Computer Vision Syndrome (CVS)? *számítógépes-látás szindróma
*más néven digital eye strain

A Computer vision syndrome leggyakoribb tünetei
Ez a gyűjtőneve annak a tünetegyüttesnek, ami magába foglalja a :
- szem fáradtságát
- szem túlerőltetését
- fejfájást
- nyak és vállfájást
- szem irritációt
- szem szárazságát
- hátfájást
- homályos látást
- általános kimerültséget.

Mi történik a monitorra meredés közben? Nézzünk mögé….
A szem legkényelmesebben előttünk 6 m távolságra lévő térbe fókuszál. A monitor pedig az ergonómiai sztenderdek szerint kb. 60 cm távolságra jó elhelyezni, hogy az ott lévő információk könnyen olvashatóak legyenek. Ebben a helyzetben a szemizmaink állandóan összehúzódnak, hogy az éleslátást a közeli felületre folyamatosan beállítsák, korrigálják. Ha több, mint 2 órán keresztül, folyamatosan a monitorra meredünk, az izmok túlműködnek, képtelenek pihenni, elernyedni (még akkor sem, ha ezután próbálnánk távolabbra is elnézni). Az eredmény homályos látás, ami pár perc alatt elmúlhat ugyan, de ha a képernyős látás mindennapos gyakorlatunkká válik, rövidlátókká válhatunk.
Ezért is javaslom, hogy óránként 10 percre mindenképp álljunk fel az asztaltól, és sétáljunk egyet, mozgassuk át magunkat!
Ráadásul a monitorra nézés teljesen máshogy veszi igénybe a szemünket, mint pl. a könyvolvasás. Ez azért van, mert nem olyan erősen határoltak a betűk szélei, kevésbé kontrasztosak, és más szögben nézzük a képernyőt, mint olvasásnál vagy írásnál. A monitor fényvisszaverő felület, egy idő után káprázást is okozhat. Emiatt sokkal többet kell dolgoznia a szem izmainak, ami ugyancsak fárasztó.

Mit lehet változtatni a munkakörnyezeten?
A checklistánk:
1. Természetes fényviszonyok
- Megfelelő mennyiségű természetesrefényre van szükségünk a munkahelyen is ahhoz , hogy energikusak, kiegyensúlyozottak és hatékonyak legyünk. A természetes fénynek pozitív pszichés hatása van.
- Mindenki érezhette már a természetes fény hiányát, amikor alig, vagy csak kevés fénnyel ellátott bevásárlóközpontban vagy boltban töltött el 1 vagy több órát. Nincs ennél lehangolóbb. Még lehangolóbb azoknak, akik mindennap ott is dolgoznak.
- A munkahelyen az ablakhoz túl közel ülők számára, illetve a túl nagy üvegfelületek miatt árnyékolás szükséges a káprázás elkerülése és a vakító fény ellen.
- Káprázás: a fény közvetlen a monitorra vetül, visszaverődve a szem káprázását, extra leterhelését okozza. Megoldás: monitorok merőleges elhelyezése az ablak síkjára, vagy megfelelő távolságra (min. 5-6 m) az ablaktól az ablaknak háttal.
- Túlzott besötétítés, a belső világítás használata nélkül: ha nem érkezik elég természetes fény a retinánkba, akkor beindul az agyunkban a melatonin termelés. A melatonin az alvási ciklust irányító hormon, ami a tobozmirigyünkben termelődik. Így érthető, hogy ha sok melatonin termelődik, akkor fáradtabbak leszünk, és a munkánkat kevésbé hatékonyan tudjuk végezni. Nem mellesleg az aktivitási szint mellett a jó munkához jó megvilágításra van szükség. Hiszen a megfelelő fénnyel való ellátottság teszi lehetővé, hogy élesen lássunk, olvassunk, arcokat ismerjünk fel, színárnyalatokat tudjunk megkülönböztetni.
2. A mesterséges megvilágítás
- A lámpák terén az optimális megoldás a kétkomponenses világítás, ami indirekt általános világításból (mennyezeti) és három irányban állítható helyi világításból (asztali) áll. Schütz (SCHÜTZ O. (1997.): Kétkomponenses világítás – Korunk korszerű irodavilágítása)vizsgálati eredményi szerint a kétkomponenses világítási rendszer -más rendszerekkel összehasonlítva-kevesebb a fáradással és látással összefüggő panaszt okozott. Ez a tény azt mutatja, hogy figyelmet kell fordítani a megfelelő világítás kialakítására, a fény alapvető szükséglet.
- A megfelelő megvilágítást pl a munkaasztalon fényerősség mérővel lehet ellenőrizni. A használt felületen pl. irodában vagy precíziós munkánál 500 lux fényerősségnek kell lennie. Mindig bízzuk szakemberre a megfelelő világítás megtervezését és kialakítását. Főként, ha a világítás nem megfelelő és emiatt az emberek jelentős hányada szemproblémáktól szenved. Sok múlhat rajta! (felméréseink szerint az emberek legalább 60-70%-a érintett)
- Az irodába lehetőleg a napfényt legjobban megközelítő színárnyalatot, főként meleg fényt (sárgás fényt ad) alkalmazzunk.
A kék fény negatív élettani hatásáról szól a következő infografika:

Annak, akit mélyebben is érdekel, irányadónak találtam egy jó összefoglalót a különböző fényforrások hatásairól itt (bár hozzáteszem a fényforrásokkal kapcsolatban számos ellentétes tudományos és szakmai vélemény van egyszerre jelen, nehéz eligazodni köztük, figyeljünk a dolgozók panaszaira): az izzólámpák hatásairól részletesen ITT olvashat.
3. Monitor
- Ha megfelelő a monitorunk, már sokat tettünk szemünk védelméért. A kijelzők közül a legjobb, ha folyadékkristályos (LCD) képernyő előtt ülünk, aminek a villogása csökkentett, felülete is mattabb. A laptopok amellett, hogy csak rövid időtartamú munkára javasoltak, gyakran fényesebb kijelző felülettel rendelkeznek, erős a csillogásuk, könnyebben visszatükrözik a fényt.
- Alkalmazzunk monitorszűrőt: a digitális eszközök világítása kék fényt bocsát ki, ami ugyan a látható fény spektrumába tartozik, de bánthatja a szemet. Ezek a speciális szűrők képesek ezt a típusú fényt kiszűrni kímélve a szemet, javítva az alvást és az általános egészséget.
- Monitor elhelyezése,monitortól való távolság: a képen látható, hogy a monitor kb kartávolságban legyen a szemünktől, a monitor felső síkjának magassága szemmagasságban legyen. A monitor lapját kissé döntsük meg hátra, mintha könyvet olvasnánk. Ez a beállítás biztosítja a monitoron levő információk optimális látását.
Segíthetünk még különbözőgyakorlatokkal is…
A szemünk szeret különböző távolságokra nézni. Ha sokáig egy távolságra fókuszálunk érthető, hogy elveszti funkcióinak legnagyobb részét. Íme néhány gyakorlat, ami visszaadja a perspektívát:

Próbáljunk meg többet pislogni! A számítógép képernyőjének nézése közben sokkal kevesebbet pislogunk, mint fiziológiásan, emiatt könnyebben kiszárad a szemünk. Ez okozhatja az égő, viszkető érzést.
Tevékenységünk közben körülbelül 20 percenként nézzünk a szoba egy távolabbi pontjára! Ezáltal oldhatjuk az esetleges görcsös izomtónust.
Óránként érdemes tornagyakorlat-sorozatot elvégezni, amely ellazítja a szem, a nyak, a vállöv és a felső végtag izmait.
És persze be kell tartani a képernyő előtti munkavégzésrevonatkozó törvényi előírásokatis:
- Óránkénti 10 perc szünet
- napi nettó maximum 6 órás munkavégzés a képernyő előtt
- A munkáltató kötelezettsége munkavállaló szem- és látásvizsgálatának kezdeményezése, biztosítása -képernyős munkavégzés megkezdése előtt- ezt követően 2 évente, illetve abban az esetben is, ha munkavégzéssel összefüggésben látásromlást, illetve szempanaszokat észlel magán.
++++ Vizsgálat!
Azért is érdemes látásélesség vizsgálaton rendszeresen részt venni, mert azok, akik nem korrigálják látásproblémáikat még nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Korrigált látásproblémák mellett sem biztos, hogy megfelelően látjuk a monitort, sokan furcsa fejtartással, más szögben próbálják jól kivehetővé tenni az ott lévő információkat, ami a nyak és vállöv izomzatát terheli meg pluszban. A dioptriás és a monitor előtti éleslátást biztosító szemüveg nem feltétlen ugyanaz. Képernyős munkakör esetén a munkáltatónak kötelezettsége biztosítani a szemüveget azoknak, akiknek azt a szemészeti vizsgálaton előírják. Amennyiben a munkáltató külön nem rendelkezik pl. éleslátást biztosító szemüveg juttatási rendben, a dolgozónak a szemüveg teljes összegét köteles téríteni.
Szemünk egészségére hatással van a munkavégzésünk: Csökkentsük a kockázatokat vállalati szinten!
Források:
http://accentonvisionabq.com/computer-vision-syndrome/
http://www.computer-vision-syndrome.org/
Törvények, szabványok:
1993. évi XCIII. törvény – a munkavédelemről (Mvt.)
3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről
50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről
MSZ EN 12464-1:2012 Fény és világítás. Munkahelyi világítás. 1. rész: Belső téri munkahelyek
MSZ EN 29241-1:1995 A képernyős megjelenítőkkel végzett irodai munka ergonómiai követelményei. 1. rész: Általános rész (ISO 9241-1:1992)
MSZ EN 29241-2:1995 A képernyős megjelenítőkkel végzett irodai munka ergonómiai követelményei. 2. rész: Útmutató a munkafeladatok követelményrendszerének összeállításához (ISO 9241-2:1992)
MSZ EN 29241-3:1995 A képernyős megjelenítőkkel végzett irodai munka ergonómiai követelményei. 3. rész: A képernyős megjelenítésre vonatkozó követelmények (ISO 9241-3:1992)