Leáldozóban van a 8 órás munkavégzés? A munkaszervezés új formái mit tud a 6 órás munkanap?

Egyre több tudományos és tapasztalati hír jelenik meg arról, hogy akár 5-6 órás napi munkavégzéssel jobb eredményességet érnek el vállalatok. Miért érdemes minden munkaheyen átgondolni? Az már talán senki számára sem kérdés a blog olvasói között, hogy az egészségesebb munkavállaló jobban teljesít. Minél több rizikófaktor van jelen a munkavállaló egészségével kapcsolatban, annál alacsonyabb a teljesítmény is. Csökkentsük a kockázatokat, hogy felszabadítsuk a hasznos energiákat.

Amikor a munka túlsúlyba kerül…

Manapság a legtöbb vezető azt várja el a beosztottjaitól, hogy hosszú órákon át keményen dolgozzanak, koncentráljanak, mindig legyenek elérhetőek és e-mailjeiket még munkaidő után is ellenőrizzék. Saját vállalati kérdőíves felméréseink is alátámasztják azt a tényt, hogy a jelenlegi általános munkamorál mellett a munkahelyi megterhelések olyan mértékben veszik igénybe a dolgozók szervezetét, hogy 60-70%-uk kimerültségre panaszkodik. Ez egyik félnek sem jó. A munkavállalók nem tudnak teljes életet élni, romlik a pszichés- és fizikális egészségük, elveszítik a motiváltságukat a munkával szemben. A munkáltatónak sem jó, hiszen csökken az összteljesítmény, folyamatos problémamegoldásba kényszerülnek, a túlórázás pedig tovább csökkenti a hatékonyságot.

A fenti ábrából is jól kivehető, hogy egyre nagyobb a szakadék a pihenéssel és a munkával eltöltött idő között.

A kimerült, kiégett dolgozók elveszítik hűségüket a céggel szemben, általában új munkahelyet keresnek, növekszik a fluktuáció. Ez hatalmas gond a mai munkaerőpiacon. Sok időt, energiát és pénzt igényel a folyamat. A Trenkwalder számítasi szerint egy bruttó 200-250 ezer forint bérköltségű új dolgozó felvétele összesen akár 7-800 ezer forintba is kerülhet a cégnek.

A dolgozók jólléte, a céggel szembeni elköteleződés, a jobb teljesítmény elérése érdekében egyre több vállalat próbálja ki a megszokottnál rövidebb munkanapokat vagy munkaheteket. Legfőbb érvük amellett szól, hogy képesek megtalálni azt a szűk mezsgyét, ahol a teljesítményt úgy tudják optimalizálni, hogy közben a megterhelés és a pihenőidő megfelelő arányban van egymással.

(http://www.theonlinemom.com/managing-work-life-balance)

Nézzünk néhány jógyakorlatot a nagyvilágból:

1. A San Diego-i Tower Paddle Boards 2015-ben állt át a rövidebb munkanapok stratégiájára. Céljuk a dolgozók munkával és magánélettel eltöltött idejének kiegyensúlyozása volt. Egy feltételt szabtak az új munkaidő bevezetésének engedélyezéséhez, hogy a dolgozók törekedjenek az eddig elért teljesítmény megtartására. Továbbá prémiummal jutalmazták azokat, akik forgalmukban növekedést is képesek voltak elérni. Három hónapig tartott a tesztidőszak a harminc órás munkahéttel. A tapasztalt teljesítménynövekedés és eredményesség után állandósították a 8-13 óráig tartó munkaidőt. A háttérben a feltételrendszer arra is ösztönözte a munkavállalókat, hogy átgondolják az eddigi vállalati gyakorlatot, és a munkafolyamatokat hatékonyabbá tegyék. A cég ezután felkerült az USA 500 leggyorsabban növekvő vállalatainak listájára, az éves 40%-os bevételnövekedés eredményeként.
2. Svédországban már több cég is alkalmazza a megszokott 8 óránál rövidebb munkanapokat. Egy stockholmi mobil applikáció készítő cégben, a Filmundus-ban már csak napi 6 órát dolgoznak az alkalmazottak. A vezérigazgatójuk, Linus Feldt szerint nagyon nagy kihívás nyolc órán át folyamatosan koncentrálni és teljesíteni. Arra mindenkinek szüksége lenne, hogy több minőségi időt töltsön el a családjával, új dolgokat tanuljon, és több ideje maradjon a testmozgásra is. Napi nyolc óra munka mellett azonban ez lehetetlennek tűnik. „Az a benyomásom, hogy így intenzívebben tudunk koncentrálni, jobban végre tudjuk hajtani az elvégzendő feladatainkat, valamint a magánéletünkre is több energiánk marad.”- jelentette ki Feldt.
3. Egy másik skandináv startup cég, a Brath vezérigazgatója szerint a rövidebb munkaidő egyik legnagyobb előnye, hogy könnyebb munkaerőt találni a részmunkaidős munkavégzésre és elkötelezettebbek is a munkavállalók. A Brath-nál már három éve alkalmazzák a rövidebb munkanapokat.
4. A gothenburgi Toyota gyárban a dolgozók elégedetlensége és a hosszú munkanapokból adódó hibák miatt 13 éve váltottak a 6 órás kétműszakos munkarendre. Azóta a munkavállalók boldogabbak, kevesebb a felmondás és 25%-al nőtt a profit is .
5. A svéd állami szektor a megtapasztalt munkabírással összefüggő problémák miatt gondolkodott el a rövidített munkanapok lehetőségén. Egy állami nyugdíjas otthonban a nővérek csak napi hat órát dolgoznak az eddigi 8 órás munkabérükért. Ez ugyan több pénzbe kerül az államnak, de megvan az a hatalmas előnye, hogy a dolgozók kevésbé fáradtak és jobban látják el a feladataikat. Ezáltal nő a szolgáltatás minősége, és a szolgáltatást igénybe vevők elégedettsége is.
6. Magyarországon kereskedelmi területen is lehet tudni olyan jógyakorlatokról, ahol a fizikai munkavállalók megterhelését és igénybevételét figyelembe véve, a megfelelő regeneráció elérése érdekében alakítottak ki 6 órás műszakokat magasabb bérezés mellett. Az iparban is érdemes végiggondolni a munkaerőhiány és a dolgozói egészségügyi panaszok fényében az egészségesebb műszakos rend, munkaidő kialakítását.
7. És hogy, hogy csinálja a világ egyik legkiemelkedőbb, kísérletező CEO-ja? Ricardo Semler TED TALK-jából megtudhatjuk.

(https://www.entrepreneur.com/article/274405)

Hogy működik?

Emberként kezelni az embert, tudni a határait, megadni a lehetőséget a saját ritmus megélésére, a korlátokat lazítani és a lehetőségeket növelni- az egészségesebb psziché és az emberi jóllét kialakításáért tett erőfeszítések. Ezek a munkahelyek az emberi szükségletek figyelembevételével alakulnak, fejlődnek.

Tapasztalati módszerek a rövidebb munkahét bevezetésére:

• Alkalmazhatjuk a Pareto-elvet, a 80-20-as szabályt, vagyis, hogy a megtermelt dolgok 80%-a a ráfordított erőfeszítések 20%-ából keletkezik. Tehát rá kell jönnünk arra, hogy a vállalatunknál melyik az a legfontosabb 20%! Amennyiben ez sikerül, racionalizálni lehet a kialakult gyakorlatokat, letisztítani, egyszerűsíteni a folyamatokat.
• Fókuszáljunk a termelékenységre. Ne órákban, munkaidőben mérjük a teljesítményt, hanem valós ötletekben, végrehajtott munkában. A fentebb említett Tower Paddle Boards-nál ezt az éves profit 5%-ának szétosztásával is ösztönözték. Más megoldás is szóba jöhet, hiszen fontos tudnunk, hogy milyen munkát jutalmazunk pénzzel. Kutatásokból tudjuk, hogy a kreatív munka eredményességét rontja a teljesítménybérezés, mert beszűkíti a látóteret.
• Megfelelő tájékoztatást szükséges adni az ügyfeleknek az esetleges rövidebb nyitvatartási időről, vagy csúsztatott kétműszakos rendben is üzemeltethetjük az ügyfélszolgálatot, munkahelyet.
• Érdemes az automatizálásra is törekedni . Minden olyan munkafolyamatot, amit csak lehet IT és robotmegoldások segítségével váltsunk ki.
• Támogassuk az önállóságra törekvést, adjunk autonómiát a dolgozóknak. A szabadság, amire minden egyén törekszik nagyobb produktivitást és cég iránti hűséget eredményez.

Vállalati futuristák, HR gondolkodók szerint Magyarországon is az ajtón kopogtat a rövidített munkahét. Kísérletezzünk, legyünk az első között. A rövidített munkaidő és a mögöttes cél, miszerint a vállalati elvárások és az emberi szükségletek közös nevezőre hozhatók, az emberségesebb munkahelyi kialakítás felé vezetnek. A tapasztalatok pozitívak, az eredmények meggyőzőek. A munka- magánélet kiegyensúlyozására, a kimerültség kezelésére, az egészség megőrzésére és a hatékonyság növelésére tesznek kísérletet. Támogatjuk! Lásd Megoldások-ban is.

Végül pár figyelemreméltó videó a témában:

Shawn Achor: The happy secret to better work.

„>Jacob Morgan bestseller Future of work írójának előadása a Microsoftnál a munkahelyek jövőjéről