Mi a baj a hosszan tartó ülő munkavégzéssel? A válasz röviden: főként az, hogy a testünk így nem tud megfelelően működni. Több, mint 360 ízületünk és körülbelül 700 vázizmunk van, amelyek azért ilyen fejlettek és kifinomultak, hogy használjuk őket, mozogjunk. Testünk egy komplex egész. Amennyiben egyes funkcióinkat nem a kialakításnak megfelelően használjuk, akár a teljes működés is alulszabályozottá válhat. Így nem meglepő, hogy akkor érezzük magunkat a legjobban, ha fizikailag is aktívak vagyunk. A legmegfelelőbb testünk számára az lenne, ha csak akkor ülne vagy pihenne, ha elfáradna…. Ha tudna tervezni, aktívan alkotni, és a végén jólesően elfáradni. A legtöbbször azonban ezzel ellentétesen élünk, cselekszünk.
Számos kutatás, cikk témája volt az utóbbi időben az inaktivitás. Eredményeikből, megállapításaikból szemezgettünk, miközben a működést is megvizsgáljuk:
Az inaktív életmód, azaz jellemzően a kevés és/vagy rendszertelen fizikai aktivitás mellett a következő egészségügyi problémák alakulhatnak ki hosszú távon (és mi is az a hosszútáv? ha nem megfelelő életmódbeli szokásokat veszünk fel, akkor 40-50 éves korunkra, azaz aktív munkaéveink legjavára):
- szorongás
- szív-és érrendszeri betegség
- migrén
- egyes rákfajták
- depresszió
- cukorbetegség
- magas vérnyomás
- zsíranyagcsere betegségek
- korai elhalálozás
- elhízás
- csontritkulás
- gerincferdülés
- gerincsérv
- meddőség, impotencia…..
… és ez „csak” a lista egy része. Tulajdonképpen jól látható, hogy a mozgásszegény életmód az egész testi működés diszfunkcióját is eredményezheti. Nem véletlen, hogy nem sokkal a dohányzás után az inaktivitás a negyedik helyet foglalja el a WHO 2009-es riportjában a halálokokért felelős rizikófaktor listáján (és nem mellesleg az első és a harmadik helyen lévő kockázat fő kiváltó oka is lehet).
(http://www.who.int/healthinfo/global_burden_disease/GlobalHealthRisks_report_part2.pdf?ua=1)
Általában nem is vagyunk tisztában azzal, hogy milyen sokat ülünk. A kutatási projektekben ezért a kikérdezések, lépésszámlálók helyett már inkább okos kütyüket (pl. Fitbit, Polar eszközök), gyorsulásmérő karpántokat használtak a pontosabb eredmények érdekében.
Egy ausztrál kutatásban, ahol majdnem kétszáz embert vizsgáltak, a dolgozók aktivitási szintjének változását regisztrálták munka- és szabadnapokon. A bevont személyek munkakörei a következők voltak: irodai dolgozók, call centeresek és ügyfélszolgálaton dolgozók.
Az eredményekből az derült ki, hogy a résztvevők átlagosan munkaidejük 70%-át töltötték ülve.
Emellett más, hasonló témájú kutatással egyetemben is arra a megállapításra jutottak, hogy munka közben sokkal többet ülnek az emberek, mint szabadidejükben. Egy amerikai felmérésben például 210 napon keresztül figyelték meg az ülő munkát végzők szokásait. Ebben az esetben átlagosan két órával sétáltak kevesebbet, és ültek többet munkanapokon a résztvevők. Az inaktív életmóddal naponta így akár több száz kilókalóriával kevesebb energiát használ fel a szervezetünk, amellett hogy a bevitt energiamennyiség nem csökken. Így vezethet könnyen az ülő munkavégzés elhízáshoz.
(http://www.cosozo.com/article/blood-benefit-exercise-helps-it-pump-and-so-much-more)
Nézzük a működést:
- Ha ergonómikusan ülünk, az alsó csigolyáinkra akkor is 50%-al nagyobb terhelés nehezedik, mint állás közben. Helytelen ülésnél ez már 90%-nyi pluszterhelést jelent.
- Szívünk teljesítménye is lecsökken ülés közben, és izomműködés nélkül nehezebben juttatja vissza a vért a szívbe az alsó végtagokból. Így könnyen kialakulhat a visszeresség is.
- Mellkasunk nem tud eléggé kitágulni görnyedt testhelyzetben, felületessé válik a légzés, hatásfoka csökken. A tüdő mozgása kihat a szív- és keringési rendszerre is, elégtelen légzés mellett fáradtnak, energiahiányosnak érezhetjük magunkat.
- Az üléstől bizonyos részeken összenyomódnak az ereink, az idegeink. Ezek látják el energiával, impulzussal szerveinket. Szerveink alulműködhetnek, az alsó végtagok zsibbadhatnak, bedagadhatnak, vizesedhetnek.
- Aktivitási szintünk lecsökken, ez kihat hangulatunkra, motiváltságunkra is.
- Fizikai aktívitás nélkül a stressz által felgyülemlett plusz energiát nem tudjuk megfelelően felhasználni, kivezetni magunkból ülés közben. Feszültté, szorongóvá válhatunk.
- Izmaink a hosszantartó ülés közben nem mozognak, vérellátásuk lecsökken. Bizonyos helyeken kórósan megrövidülnek, máshol meg is hosszabbodhatnak a helytelen testtartás következtében. Dinamikus igénybevételnek nincsenek kitéve, így elvesztik rugalmasságukat, erejüket. Letapadhatnak, fájdalmas csomók is létrejöhetnek.
- Anyagcserénk megváltozik, lelassul, amihez hormonrendszerünk is alkalmazkodik. Hormonjaink pedig anyagcserénk és szerveink működését szabályozzák.
- És még hosszan sorolhatnánk a szervezetünkben történő változások sorát….
Ez egy ördögi kör, ami ha egyszer előrehaladott állapotba kerül, nehéz helyrehozni, megjavítani.
Így a fentieket végiggondolva nem meglepő, hogy a mozgás, a fizikai aktivitás a mai munkahelyi világban versenyelőnnyé válhat. A fizikális és mentális erő, a lendület megtartását csak aktív életmódon keresztül lehet megvalósítani. Mivel az ülő munkahelyek jelentősen befolyásolják életminőségünket, aktivitási szintünket, ezért aktív vagy dinamikus megoldások kialakítása szükséges a munkaképesség és a munkaerő megtartása érdekében. Mondhatjuk azt, hogy az IT megoldások, fejlesztések többsége a passzív testhelyzetek irányába haladnak. De ne felejtsük el, hogy a termékeket, amiket emberek milliói használnak szintén emberek, azaz mi gyártjuk. A fejlesztőcsapatok az aktív szemlélet beépítésével, az emberi szükségleteket is figyelembe véve egészségesebb megoldásokat, termékeket tudnának létrehozni.
Vannak az IT világában is nagyszerű aktív megoldások, mint ahogy azt pl. Pranav Mistry is bemutatta elhíresült TED Talk-jában már 2009-ben!!!
Következő cikkeink között az aktív munkahelyi jógyakorlatokat is bemutatjuk.
(http://our-agency.co.uk/blog/)
Források:
http://www.medicaldaily.com/pulse/risks-sitting-all-day-sedentary-lifestyle-affects-muscle-movement-brain-activity-327154
http://ijbnpa.biomedcentral.com/articles/10.1186/1479-5868-9-128
http://www.who.int/healthinfo/global_burden_disease/GlobalHealthRisks_report_full.pdf
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2783690/
