Sokan úgy gondolunk a fizikai munkára, mint ami magától értetődően megy és működik. Bemegyünk a munkahelyre, felvesszük a munkaruhát, és már bele is vágunk. Műszak végéig csináljuk, majd átöltözünk, hazamegyünk. Valóban csak ennyi lenne?
A tünetek és a problémák azt mutatják, hogy ennél sokkal többről van szó. Egyszerű hasonlattal élve az edzés is fizikai munka. Az edzőteremben is bemelegítünk, képessé tesszük magunkat a fizikai teljesítményre. Hideg izületekkel, izmokkal biztosan sérülések alakulnak ki a túlterhelt területen. És az edzés végén jó esetben levezetést csinálunk. Lecsillapítjuk a testet, nyújtunk és visszatöltjük a közben elveszített energiákat (pl. hogy a legegyszerűbbeket említsem: cukor, víz).
Miért lenne ez máslént a fizikai munkánál?
Az edzőteremben egy órát töltünk átlagban, de a fizikai munkát 5-8-12 órában is végzik. Szinte nincs olyan fizikai munkavállaló, aki a mozgásszervi panaszok egyikét ne érezné már a saját bőrén, gyakran halmozottan, több nagyizületet is érintő problémákkal küzdenek.
Képessé lehet tenni az embereket a fizikai munkára? Meg lehet óvni az egészségüket, izületeiket, izmaikat a fizikai munka ártalmaitól?
A válaszom egyértelmű: IGEN!
Hogyan?
- Új egészségtudatos napi rutin kiépítésével a munkahelyen.
- Megismertetni a dolgozókat a munkájukkal oly módon is, hogy mit okoz az adott feladat a szervezetük működésében, és hogy lehet önmagukat ellenállóbbá tenni. Mit jelent a fizikai munka az életvitelükre, és hol kell változtatni ennek függvényében. Mint ahogy a szellemi, ülő munkavégzés is kihat egészségünkre, és az inaktivitást is kompenzálni kell, úgy a túlzott izületi megterhelést, fizikai igénybevételt is megfelelő feltöltődéssel lehet helyre hozni. Ugye érzitek, hogy az egészségügyi megoldásokon túl ez törődést és emberi hozzáállást is jelent a vállalati oldalról, valamint önkontroll, öngondoskodás fejlesztés is a munkavállalóknál ugyanakkor?!
- És csak lehet vagy kell is evvel foglalkozni? KELL! Egyrészről a kockázatértékelés és kockázatkezelés munkáltatói kötelesség! Másrészről ezt sugallják az ipart jellemző átlagos 30-40%-os fluktuációs ráták, ezt mutatják a megbetegedések miatti hiányzások, és erről számolnak be személyesen a fizikai munkások is. Ha egyszer komoly mozgásszervi, és kapcsoltan más szervi egészségügyi problémák alakulnak ki a dolgozóknál, helyrehozni azt, a fizikai munkába újra visszaállítani őket nagyon nehéz. Így a dolgozók könnyen lehetetlen helyzetbe kerülnek, megélhetésük hosszútávon is sérül. Ezért kimerülésig, végsőkig dolgoznak, ahonnan gyakran már nincs visszaút. Számos esetben tapasztaltuk, hogy eltitkolják betegségeiket, ami csak súlyosbít a helyzeten, és előfordul, hogy a vállalat egészségügyi szűrőrendszere sem teljes, továbbá a prevenciós megoldások pedig a legtöbb helyen hiányoznak.
Szóval folytatva a hogyant…
- Mérnökökkel/folyamatokért felelős menedzserekkel átbeszélve, új stratégiát, folyamatokat és technikai megoldásokat kidolgozva beépíthető a rendszerbe a megelőzés műszaki oldalról is.
- Új technológiák (pl. exoszkeleton) illetve Izületvédelmi eszközök használata (pl: csukló, könyök bandázsok, deréktartó öv)
- HR osztály, csoportvezetők az újbelépőket már teljeskörűen, szakszerűen tudják felkészíteni a munka sajátosságaira.
- Vezetőkkel, középvezetőkkel a fizikai és mentális teljesítmény emberi oldalának megismertetése kiemelt terület. A gócterületek lokalizációja, a kimerülés, fájdalom, fáradás jeleinek a felismerése sokat segíthet, és végül érdemes átgondolni a feltöltődéshez adható eszközök lehetőségét is….
Ez mindenki érdeke, nemcsak a jelenlegi kritikus munkaerőhiány miatt.
Kezdjünk el másként nézni a fizikai munkára és az ember fizikai teljesítményére.
Munkaerő megtartó, Izületvédelmi programunk ITT érhető el.
