1. rész: Elgondolkodtató beszédes számok – demográfiai helyzetkép vendégírónk workers tollából
Szinte nem múlik el olyan nap, hogy valahogyan ne érkezne velünk szembe egy-egy újabb cikk, hivatkozás a generációs elméletről, és ennek kapcsán az Y, Z generációval kapcsolatos ismeretekről, „teendőkről”.
Szinte az az illetlen érzése támad az olvasónak, hogy kezd kicsit sok lenni ez a kitüntetett figyelem. Úgy tűnik elbillent az egyensúly, és a folyamatos jövőbenézés közben elmegyünk a jelen mellett, illetve a jövő tortájának csak egy újnak tűnő, ezért színes és izgalmas szeletére koncentrálunk. Pedig a történetnek legalább olyan fontos része az idősödő európai népesség, a növekvő munkaerőhiány és a nyugdíjkorhatár folyamatos kitolásának köszönhetően az idősödő munkavállalói állomány is.
A jelen és jövő munkaadóinak nem csak a sajátos jellemzőkkel bíró fiatalabb generációkkal kell számolnia, hanem legalább annyi figyelmet kell szentelnie a baby-boom és az x generáció tagjaira, más szavakkal a lassan 40 év feletti munkavállalóira.
Cikksorozatunkban a 40 év feletti munkavállalókra koncentrálunk, szeretnénk információt nyújtani a felelősen gondolkodó munkaadóknak, vezetőknek, HR és munkavédelmi szakembereknek bízva abban, hogy célzottabb, megfelelőbb megoldások alakulnak ki a vállalati gyakorlatban. Cél a munkaERŐ, a munkaképesség, munkavállalói well-being megtartása, a kialakult helyzet, problémák megértése és a vállalati teljesítmény optimalizálása.
Alapozzuk meg ismereteinket néhány beszédes mutatóval. A probléma számokkal leírva:
A 2014-ben születettek hazánkban várhatóan 78 évig fognak élni
Az Eurostat adatai alapján az elmúlt 50 évben megközelítőleg átlag 10 évvel nőtt a születéskor várható élettartam az EU-ban, ami a 2014-es adatok alapján átlagosan 80,9 év. Több kelet európai országban, köztük hazánkban is (Bulgária, a Cseh Köztársaság, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Törökország) a születéskor várható élettartam az európai átlagnál kissé alacsonyabb, kevesebb mint 78 év. Az átlagnál magasabb az élethossz mutató (83 év) Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Egyesült Királyság, Ausztria, Görögország, Finnország valamint Svájc egyes régióiban.
Az egyre magasabb életkor a javuló társadalmi-gazdasági és környezeti körülmények, a fejlettebb orvosi ellátás és gondozás következményeként várható.
Átlagéletkor 50 év?
A prognózisok szerint van rá esély. Az átlagéletkor folyamatos növekedését Európában és Magyarországon az alábbi ábra szemlélteti. Míg 2010-ben hazánkban a lakosság átlag életkora 40 év volt, addig 2060-ban megközelíti az 50 évet. Bár jelenleg hazánkban valamivel alacsonyabb az átlagéletkor, mint az európai átlag, de ez 2060-ra megfordulni látszik, hazánkban várhatóan idősebbek lesznek az emberek, mint Európában.
.jpg)
Az átlagéletkor alakulása az EU-ban és hazánkban 1960 és 2060 között
Munkaképes népesség vs. utánpótlás: 3:1
Az Európai Unióban 2015. január 1-ei adatok alapján a munkaképes korosztály (20-64 év) a népesség közel 3/5-ét adta, míg a fiatalabbak alig 1 ötödét tették ki a népességnek.
Az európai népesség eloszlása korcsoportok szerint (2015)
Más adatok szerint az 55 éves és annál idősebb korosztály aránya 2010-re 30%-ra nőtt és további növekedés következtében 2060-ra várhatóan 40% körüli lesz.
Hazánkban a népesedés csökkenése párhuzamosan zajlik az idősödés erősödésével. 1990 óta a 15 éven aluli gyermekek aránya 20,5-ről 14,5%-ra mérséklődött, miközben a 65 évesek és idősebbek aránya 13,2-ről 17,9%-ra gyarapodott.
Aktív kereső korcsoport vs. 65 év felettiek: 4:1
Az idősek számát a munkaképes korúak arányában kiszámítva, megkapjuk az idős népesség eltartottsági rátáját. Hazánkban ez az érték 26,5%, vagyis kevesebb, mint 4 aktív korú állampolgár jut minden 65 éves és annál idősebb felnőttre, így az Európai Unióban az utolsó harmadba rangsoroljuk magunkat. 2080-ig a foglalkoztatási ráta becslések szerintduplájára nő, várhatóan kevesebb mint 2 aktív korú felnőtt jut minden 65 év feletti felnőttre.
.jpg)
A magyarnépesség eloszlása korcsoportok szerint
Lássuk a munkaERŐpiac alakulását!
4 év alatt az 55-64 éves korosztály foglalkoztatása 8%-al nő hazánkban.
A munkaképes korosztály az európai népesség 60,2%-át teszi ki, az alábbi ábrán található korcsoportos megoszlással.
A munkaképes korú népesség eloszlása korcsoportok szerint (EU)
A foglalkoztatási ráta 2015-ben 70,1% volt, amit a 2010-ben elfogadott tíz évre szóló gazdasági program szerint, az Európai Unió 2020-ra 75%-ra tervez növelni pl. a nők, fiatal és idősödő munkavállalók magasabb arányú foglalkoztatásával.
2003 és 2013 között, az 55-64 éves korcsoport tekintetébena foglalkoztatási rátatöbb mint 10%-al emelkedett, így 2013-ban 50,1% volt. Szintén emelkedett a munkaerőpiacról való kikerülés átlagos életkora is, 2010-ben elérte a 61,5 évet, szemben a 2001-ben jellemző 59,9 évvel.
Az EU tagországaiban a „nyugdíj előtt álló” (60-64 éves) korcsoportban tízből három fő, a 65 éves és idősebb személyeknél tízből egyfődolgozik.
A foglalkoztatási ráta hazánkban is növekvő tendenciát mutat, 2014-ben 66,7%. Lemaradásunk az uniós átlaghoz képest 2010-2014 között jelentősen mérséklődött, így hazánk az unió középmezőnyébe került.
Mindhárom korcsoportban megfigyelhető a foglalkoztatás emelkedése, legjelentősebben az 55-64 éves korosztály mutatója emelkedett, főként a nyugdíjas munkavállalókra vonatkozó szabályok változása, a nyugdíjkorhatár emelése következtében.
Foglalkoztatási arány változása korcsoportonként
Miről is beszélnek a számok?
- A magyar és az európai munkaerőpiac legnépesebb képviselői jelenleg tulajdonképpen a baby boomerek és az x generáció tagjai (37-64 éves korosztály).
- A magyar és az európai népesség idősödik, ennek következtében a munkaképes korúak száma csökken, ami további munkaerőhiányhoz vezet.
- Mindezek következtében a magasabb életkorú munkavállalók jelenléte tovább erősödik a munkaerőpiacon.
Ismertek már azok a központi programok (pl. Europa2020, 81/2009. (X. 2.) OGY határozat az Idősügyi Nemzeti Stratégiáról) melyek a demográfiai helyzet megoldása érdekében születtek, sőt egyes tanulmányok szerint az országok milliárdokkal növelhetik az államkincstár bevételeit, ha nem hagyják veszni a magasabb korú munkavállalókban rejlő lehetőségeket.
A jövő, ami már jelen van: a munkavállalók egyre hosszabb időt töltenek a munkaerőpiacon, amire a munkáltatóknak is fel kell készülni.
Cikksorozatunk következő részében áttekintjük a „munka hőse” korosztály értékeit, az idősödés hatásait a munkavégzésre, majd körbejárjuk, hogy mit tehet a munkáltató, hogy az idősödő munkavállalóinak is élhető munkahelyet, sikereket tudjon biztosítani, támogatva ezzel vállalata sikeres működését.
Tartsatok velünk!
workers
Forrás:
http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Population_statistics_at_regional_level/hu#V.C3.A1rhat.C3.B3_.C3.A9lettartam
http://manager.eguides.osha.europa.eu/HU_hu/mi%C3%A9rt-relev%C3%A1ns-hum%C3%A1n-er%C5%91forr%C3%A1s-menedzsment-szempontj%C3%A1b%C3%B3l-az-%C3%B6reged%C5%91-munkaer%C5%91
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/veneuropa.pdf
http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Labour_market_statistics_at_regional_level
